Kedves Gyerekeim,
ma reggel rátévedtem az osztály honlapjára. Bevallom, ritkán teszem, mert egész egyszerűen megfeledkezem róla, de most ráérősebben ültem a gépem elé. Gyönyörű a kép a megemlékezéshez, és nagyszerű dolog, hogy aki szerkeszti ezt az oldalt, ennyi mindenre gondol.
Egy picit tényleg mindannyian gondolkodjatok el azon, mi végre is élünk. Az idő múlásával ez egyre többször jut az eszembe, és mindig arra a következtetésre jutok, hogy csak annyi fog megmaradni belőlem, amennyi jót tovább tudok adni másoknak. Lehet ez egy mondat, egy gesztus, egy pici életszemlélet, bármi.
Tudom, sokszor rendkívül kritikus vagyok veletek. Ez csak azért van, mert magasra teszem a mércét veletek szemben, ahogy a saját gyerekeimmel szemben is. Ők is lázadnak ellene, illetve a fiam már megértette, hogy ez így jó, a lányom még küzd ellene.
Remélem, ahogy morzsoljuk lefelé az öt közös évünket, ti is megértitek, miért papolok oly sokat nektek.
Mindenkinek a legjobbat szeretném, és ebben az érzésemben, szándékomban nem is tudok különbséget tenni a saját és a „fogadott” gyermekeim között.
Van egy kedvenc versem, én ezzel kívánok nektek szép őszt, szép szünetet. Szurkolok a versenyzőknek, a lustácskáknak pedig energiát küldök.
L’ILDI NÉNI
Szabó Lőrinc
Ima a gyermekekért
Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, fiút. Csókold meg helyettem, szél, az arcukat, fű, kő, légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel, almafa, tanítsd őket, csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bizom. De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom. Igaz rokonok, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek! (1939) |